DISZNÓ AZ ŰRBEN - DALSZÖVEGEK

Egy ganajtúróbogár álma

Ami fentről hullik, az ide leesik
Hajt a sok állat, a kincset keresik
Egekbe szökik a földről a mámor
Van aki részeg a hatalomvágytól

Kicsi ez a domb, várnak a hegyek
Egyre csak feljebb, ameddig lehet
Mindent szabad, ami nem tilos
Jól tálalva a szar is illatos

Rajtunk múlik a világ sorsa
Az élet, az nem habos torta
Gané hullik nem a hó
Nem jön el a Télapó
Miránk zúdul az összes szemét
Csak túrjuk és túrjuk, de ez sem elég
Megszakadunk a munkában
Pedig a rendszer hibátlan

Épül már a vár, szabad a pálya
Mindenki tudja és mindenki látja
Persze, hogy annak aki nincs veled
Ne gondolj arra, hogy neked is lehet

Bolhák és elefántok

Ki az aki jó, ki az aki szép
Mondj valami jó hírt, egy tündérmesét
Ki az aki apró és ki az aki nagy
Ne akarj más lenni, jól vagy ahogy vagy

Ugrik az elefánt, trombitál a bolha
Kezdődik a verseny mennyre és pokolra
Bámulnak a népek, keresik a győztest
Ahogy a mesében, valaki most hős lesz
Valaki csak mondja, de van aki már kezdi
Kérdezi a bolha, itt van már mindenki?
Mert szemben a Nappal nem sok mindent látok
Pedig bólogatnak már az elefántok

Megmondom ki vagy, megmondom kivagy
Megmondom, hogy te is az vagy aki vagy
Megmondom ki vagy, megmondom kivagy
Megmondom, hogy te is az vagy aki vagy

Ki az aki itt van, ki az aki nincs
Szabad lehetsz egyszer, lehull a bilincs
Kifeszül a zászló, célba ér egy sóhaj
Terítve az asztal mindenféle jóval

Zöld egér

Azt mondják, hogy legyél zöldebb
Meg kell menteni a földet

Azt mondják, hogy kell az erdő
Mert az erdő a megmentő

Egér vagyok, zöld egér
A világvége bennem él
Tudnod kell, hogy rajtad az átok
Nem menekülsz, a nyomodban járok

Azt mondják, hogy itt a járvány
Nem kellene annyi járgány

Azt mondják, hogy nézz az égre
Beszennyezték feketére

Egér vagyok, zöld egér
A világvége bennem él
Tudnod kell, hogy rajtad az átok
Nem menekülsz, a nyomodban járok

Azt mondják, hogy nem vagy vesztes
Bármit kívánsz, minden meglesz

Azt mondják, hogy nincs már szükség
Akkor miért a készültség?

Disznó az űrben

Elhagyjuk a földet, vár egy újabb hely
Fel van osztva minden, állat és ember
Vár reánk a kozmosz, egy másik galaxis
Indul már a hajó, a sok paraszt is

Disznó az űrben
Üzenetet küldtem
Földön járó angyalokhoz,
Nem lehetek hűtlen

Rózsaszínű álmok, kéjes lehelet
Mi vagyunk a bolygó a mindenség felett
Minket vár a reggel és az esti szél
Indul már az ember, ha fogytán a remény

Égig érő hegyek, fényes ligetek
Vígan zeng az erdő, nekünk integet
Várhat még a béke, élni volna jó
Meglépett az állat, nyitva az ajtó

A nagykorú kenguru

Bezárták az állatkertet, nincs már gondozó
Árva lett sok állat gyermek, nem lesz ez így jó
Kenguruék bébikéje hiába ugrál
Korán került felnőttkorba és dolgozni muszáj

Most már úgy él ahogy tud
Nagykorú lett, azt kap ami jut

Semmi sincs az erszényében, úgy engedték el
Útközben majd megtanulja, hogyan és mivel
Ára van a szabadságnak, rájön magától
Álmai mind vakon járnak, elszállt a mámor

Nagykorú lett a kenguru
Nagykorú lett a kenguru

Bezárták az állatkertet, nincs már visszaút
Árva lett sok állat gyermek, hol van már a múlt
Kenguruék bébikéje most már nem ugrál
Megbékélt a felnőttkorral, kis kengurut vár

Ne liba, ne!

Azt mondja a gúnárparancsnok
Húzzon mindenki bakancsot
Nem kell a mocskot másra kenni
Csak szépen, sorban előre menni

Kiadta a gúnár a parancsot,
Hogy legyen mindenki parancsnok
Álljon az élre a borotva élén
Ahogy az elején, csakúgy a végén

Ne liba ne, nem lehetsz a vesztes
Ne liba ne, holnap minden szebb lesz
Ne liba ne, nem lehetsz a vesztes
Ne liba ne, holnap minden szebb lesz

Parancsra várnak a kislibák
Messze van még az új világ
Száraz a folyó amerre mennek
Bomlik a sor, ki csinál rendet?

Ki csinál magából bolondot
Ha élre törnek a bolondok
Úgy táncolnak, ahogy fütyülnek
Lihegve járják, nem menekülnek

Parancsszóra sorban állni libának való
Hallgatni a hazug szóra miért volna jó?
Olvasni a sorok között bármit is lehet
Ballagni a gúnár mögött, megszokott eset

Nyuszi hopp!

Te csak ugrálsz a harmatos fűben
Szóltam már százszor, de nem figyelsz
Mindig boldogan tűrtem és tűrtem
A rossznak is egyszer annyi lesz

Hoztad az összes mániádat
Néha az agyam elborult
Belátom azt, hogy nincs jobb nálad
Kicsit sem vagyok elfogult

Ami jó benned az rossz, ami rossz benned az jó
Hazudni nekem nem való
Ami rossz benned az jó, ami jó benned az rossz
Te vagy a vesztem kis gonosz

Te csak fülelsz és a tapsot várod
Ugrálsz az élet színpadán
Nem én vagyok a legjobb barátod
De tudom, hogy néha hallgatsz rám

Nem vagyok nyuszi, de bejön a buli
Jók vagyunk együtt, de főleg én
Próbálom veled ezt megértetni
De mégis te vagy a nagy legény

Égi Bárány

Azt kérdezted tőlem, milyen széles a Föld
Milyen magas az ég a csillagok között
Fogunk-e arra járni ha majd nagy leszel
Akkor még nem tudtam, hogy előbb megérkezel

És Te felmentél az égbe, egy angyal vigyáz reád
Istennek a jobbján szebb lett a világ
Átadtad neki a lelked az égi oltárnál
Ott vártok rám együtt, Te és a Bárány

Azóta más már minden, szomorú lett a Föld
Hiába kereslek a csillagok között
Nélküled megyek az úton, s Te fentről vigyázol rám
Karom az ég felé nyújtom, tudom, hogy vársz reám

Mert, hogy felmentél az égbe, egy angyal vigyáz reád
Istennek a jobbján szebb lett a világ
Átadtad neki a lelked az égi oltárnál
Ott vártok rám együtt, Te és a Bárány

Most már én is tudom, milyen széles a Föld
Milyen magas az ég a csillagok között
Lassan én leszek gyermek, apró teremtmény
És már nem fog fájni, hogy előbb megérkeztél

Mert, hogy felmegyek hozzád az égbe, egy angyal vigyáz reánk
Istennek a jobbján szebb lesz a világ
Egyesül majd a lelkünk az égi oltárnál
Ott leszünk majd együtt, Mi és a Bárány

Hej páva

Hej páva, hej
Hej páva, hopp, hopp

Elment a páva a rock koncertre
A hangerő a földbe verte
Elege lett magából és az egész világból

Elment a páva a Diktátorra
Agyára ment a metál móka
Villogott a tollával és egy pohár kólával

Hej páva, hej
Hej páva, hopp, hopp

Elment a páva egy luxus helyre
De nem lett sokkal jobb a kedve
Nem találta önmagát, így hát megint pórul járt

Itt van újra, velünk szemben
Páváskodik minden színben
Bámuljuk a ruháját, de mit látunk a ruhán át?

Hej páva, hej
Hej páva, hopp, hopp

Ha nem bírod a rock zenét, ne mondj rólunk véleményt
Ha nem szereted a metált, akkor nem te vagy az ász
Aki veszi a rock zenét, neked adná mindenét
Aki bírja a metált, rossz napokat sosem lát

Kati a tehén

Jámbor lány a Kati, mindenki kedvence
Így jött a világra, hatalmas a lelke
Szívében a béke, nem marja a harag
Benne a szeretet, soha el nem apad

Elől megy a csorda, de ő csak a végén
Miért lenne első, neki ez az élmény
Hazatalál így is, vár reá a gazdi
Bizony, hogy jól esik szeretetet kapni

A Kati, a Kati, a Kati
A Katit szereti a gazdi
A Kati, a Kati, a Kati
A gazdit szereti a Kati

Hálás lány a Kati, mindenki barátja
Kicsiknek, nagyoknak ő lett a bálványa
Szereti a gazdi, csodájára járnak
Ő a büszkesége az egész csordának

És eljött a reggel, el kell menni végleg
Mert ez a sors jutott minden kis tehénnek
A tegnap már csak emlék, szomorú a gazdi
Hiába is várja, nem jön többé Kati

Vándormadár

Nézz az égre fent repül egy vándormadár
Kergeti az álmait és magasan száll
Végtelennek tűnik az a távolság
Amit már bejárt

Esőben és viharban a tenger felett
Dacolva a sötétséggel megérkezett
Otthonáról kérdezed, ő válaszol
És ezt mondja neked

Hó-oó, hó-oó, vár a nagyvilág
Hó-oó, hó-oó, nekünk nincs hazánk

Elindul és visszatér, mint reggel a Nap
Ősidőktől így van ez és így is marad
Fenn az égen, lent a földön mit remél
Repül mint a szél

Vár reá a magasság a bércek felett
Keresed, de nem találod, messzire ment
Egy madárnak két hazája nem lehet
Az ég legyen veled!

Itt maradt egy emlék, ami nem múlik el
Amit már senki nem visz el
Magasra szállsz, mint a képzelet
Sorsod a végzeted

Benned él az érzés, hogy indulni kell
Eljött a perc és itt a jel
Legyen végre egy szép napunk
Mikor elindulunk